TDK témáink
A mesterséges intelligencia alkalmazása igazságügyi orvostanban
Témavezető: Dr. Tóth Dénes
Az mesterséges intelligencia (MI) egy multidiszciplináris megközelítés, amely a számítástechnikát és a nyelvészetet ötvözi, és célja olyan számítógépek/programok létrehozása, amelyek képesek olyan feladatok elvégzésére, amelyekhez általában emberi intelligencia szükséges. Az MI forradalom, hasonlóan az előző ipari forradalmakhoz, amelyek hatalmas gazdasági tevékenységet indítottak el a gyártásban, kereskedelemben, közlekedésben és más területeken, potenciált hordoz magában a jövő fejlesztéséhez. A nagy nyelvi modellek (NNM-ek) mostanában nagy érdeklődést váltottak ki mind az ipari, mind az akadémiai szektorokban. Egyre növekvő szakirodalom foglalkozik a NNM-ek különböző aspektusaival az orvoslásban, ideértve a klinikai, kutatási és oktatási területeket is. A kutatás célja az NNM-ek hatékonyságának értékelése az igazságügyi orvostan területén.
A PACAP szerépnek vizsgálata normál fejlődésben és fejlődési rendellenességekben
Témavezető: Dr. Tóth Dénes
Társtémavezető: Prof. Dr. Reglődi Dóra
A TDK munka során humán embriók és magzatok, újszülöttek fetopatológiai elemzése történik koopoerációval a PTE KK Pathológiai Intézettel.
A szepszis igazolása poszt-mortem mintákból.
Témavezető: Dr. Tóth Dénes
Társtémavezető: Dr. Simon Gábor
A szepszis bonclelet alapján történő igazolása rendkivül bizonytalan, a rendelkezésre álló szakirodalmi adatok nagyfokban hiányosak, ellentmondásosak. E TDK munka során egy szövettani alapú score rendszert vezetünk be.
Diatómák és más vízi mikroorganizmusok kimutatása vízbefulladásos esetekben
Témavezető: Dr. Poór Viktor Soma
Társtémavezető: Jánosa-Szűcs Dominika
Intézetünk vízbefulladásos boncanyagának vizsgálata történik, mely magába foglalja a nyomozati adatok, boncolási lelet, és a kiegészítő laborvizsgálatok elemzését, fejlesztését.
DNS analízis igazságügyi mintákból
Témavezető: Dr. Poór Viktor Soma
Napjainkra az STR profilok alkalmazása a nyomozások során a mindennapok része lett. Míg a DNS amplifikáció és a detektálás standard módszerek szerint zajlik, a mintavételt és a DNS izolálást minden mintatípusnál optimalizálni szükséges.
A jelentkező hallgató részt vehet új DNS izolálási módszerek kifejlesztésében.
Fitokannabinoidok vizsgálatára alkalmas analitikai módszerek fejlesztése
Témavezető: Dr. Kuzma Mónika
Társtémavezető: Dr. Mayer Mátyás
Fitokannabinoidok vizsgálatára alkalmas analitikai módszerek fejlesztése
Főverőér-sérülések igazságügyi orvostani elemzése.
Témavezető: Dr. Simon Gábor
Társtémavezető: Dr. Tóth Dénes
Nagy energiájű sérüléseknél (különösen közlekedési baleseteknél, magasból leesésnél) a főverőér gyakran sérül. A TDK munka célja a különböző boncolási esetből származó adatok (baleseti mechanizmus, biomechanikai tényezők, szervek/szövetek makro- és mikroszkópos eltérései) elemzése.
Háromdimenziós képalkotás igazságügyi orvostani alkalmazásai
Témavezető: Dr. Poór Viktor Soma
A fotogrammetria egy olyan számítógépes technika, ami lehető teszi több szögből készített készített fényképekből 3 dimenziós modellek megalkotását.
Intézetünkben aktívan vizsgáljuk ezen módszer alkalmazásának lehetőségeit: pl: holttestek, sérülések mérése; csontok anthropometriai jellemzése.
A feladat a fotódokumentációk elkészítése és 3D modellek megalkotása.
Igazságügyi antropológiai módszerek összehasonlítása és fejlesztése
Témavezető: Dr. Tóth Dénes
Társtémavezető: Dr. Simon Gábor
A kutatás célja a korábban kidolgozott és új életkor és morfológiai nem meghatározási módszerek összehasonlítása igazságügyi személyazonosítási eljárásokban.
Kábítószeres befolyásoltság és kábítószerrel összefüggő halálesetek vizsgálata.
Témavezető: Dr. Simon Gábor
A "designer drogok" 2010-es években való megjelenésével a szakértői munka nagymértékben elnehezült mind a befolyásoltság véleményezése, mind pedig a halálásetek vizsgálata kapcsán. Az új hatóanyagok élettani hatásai, a koncentráció-hatás összefüggésük, a farmakokinetikai paraméterei nem ismertek.
A kutatás céljai az egyes hatóanyagok vérkoncentrációi és a hatásuk közötti kapcsolat (hatáserősség) vizsgálata; illetve azon tünetek és bonctani elváltozások feltárása, amelyek segíthetik a szerhatás igazolását.
Koponya- és agysérülések elemzése.
Témavezető: Dr. Tóth Dénes
Társtémavezető: Dr. Simon Gábor
A kutatás során különöző baleseti mechanizmusok klinikopathológiai és igazságügyi elemzése történik az Intézeti boncolási anyagon.
Központi idegrendszerre ható szerek post mortem redisztribúciójának vizsgálata
Témavezető: Dr. Mayer Mátyás
Társtémavezető: Dr. Kuzma Mónika
Központi idegrendszerre ható szerek post mortem redisztribúciójának vizsgálata
Lágyrész-biomechanikai vizsgálatok az igazságügyi orvostanban
Témavezető: Dr. Simon Gábor
A kutatás célja a lágyrészsérülések kialakulásában szerepet játszó tényezők - így a szövetek ellenállóképesség, a sérülést okozó eszköz jellege, az erőbehatás típusa és nagysága - biomechanikai módszerekkel történő vizsgálata.
Orvosi műhiba
Témavezető: Dr. Simon Gábor
A kutatás célja az intézetben készült, egészségügyi szolgáltatás megfelelőségével kapcsolatos szakértői ügyek elemzésével feltárni a műhibák mögött álló okokat, motivációkat, esetleges megelőzési lehetőségeket.
Vízbefulladásos esetek analízise
Témavezető: Dr. Poór Viktor Soma
Intézetünk vízbefulladásos boncanyagának retrospektív vizsgálata történik, mely magába foglalja a nyomozati adatok, boncolási lelet, és a kiegészítő laborvizsgálatok elemzését.
Az igazságügyi orvostan és az anatómia határterületei
Témavezető: Dr. Tóth Dénes
Társtémavezető: Dr. Simon Gábor
A kutatás célja, hogy az igazságügyi orvostan és az anatómia, mint határterületi tudományok összefüggéseit vizsgálja, különös tekintettel a modern technika alkalmazási lehetőségeire. Célunk olyan kooperáció kialakítása, mely mind az oktatásban, mind a kutatásban új irányvonalakat adhat.
Posztmortem képalkotó módszerek az igazságügyi orvostanban
Témavezető: Dr. Tóth Dénes
Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor
Nem természetes módon bekövetkező haláleseteknél a hatóság eljárása során igazságügyi orvosszakértö véleményadást rendel el, melynek alapját a boncolás, toxikológiai és szövettani vizsgálatok képezik. A szakirodalomban intenzív kutatások tárgyát képezik a posztmortem képalkotó technikák használhatósága a boncolás kiegészítésének érdekében, valamint akár a boncolás lehetséges alternatívája irányába történő fejlesztésében. Vizsgálatunk során natív, majd kontrasztanyagos posztmortem CT, illetve natív MR vizsgálatokat végeznénk a boncolások előtt, majd a boncolás eredményeit összehasonlítanánk a radiológiai eredményekkel. Külön részvizsgálat foglalkozna azzal a kérdéskörrel, hogy a kontrasztanyag adása mennyire befolyásolja a szövettani vizsgálatokat, mivel ezirányú szakirodalmi adat nem áll rendelkezésre.
PACAP, mint lehetséges biomarker vizsgálata az igazságügyi orvostanban
Témavezető: Dr. Tóth Dénes
A hypophysis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) egy multifunkcionális neuropeptid, amely neurotrofikus és neuroprotektív hatással rendelkezik, valamint bizonyos kórképekben, sérülésekben, mint biomarker is alkalmazható. Kutatásunk célja a PACAP, mint potenciális biomarker szerepének vizsgálata nem természetes módon bekövetkezett halálesetekben (agysérülések, fulladásos halálnemek, mérgezések) immunhisztokémiai módszerekkel, valamint a in vivo és in vitro modellekben.
A holttest hőmérsékletének változása dinamikusan változó környezetben
Témavezető: Dr. Tóth Dénes
Társtémavezető: Dani Lívia
A halál időintervallumának meghatározása az igazságügyi orvostan legrégebben vizsgált kérdésköre, mely már a kezdetektől nagy kihívások elé állította a szakembereket, és mai napig jelentős kutatások tárgyát képezi. A rendelkezésre álló metódusok döntően empirikus módon nyert szubjektív vagy objektív, illetve kevert adatokból származtathatók. A holttest hőmérsékletének változása során számos biológiai tényezőnek komplex kölcsönhatása érvényesül, azonban az mégis fizikai törvények által determinált. A problémakört ezidáig statikusan szemlélték (egy környezeti hőmérséklet), így felmerült a kérdés, hogy egy dinamikus környezeti modell javít-e az eredmények pontosságán. A probléma feltárásához jól dokumentált klinikai esetekben mérésekkel próbálnánk az új matematikai megközelítést kialakítani, illetve korábbi eredményeinket tesztelni.
Keményburok alatti vérgyülemek igazságügyi szövettani vizsgálata
Témavezető: Dr. Tóth Dénes
A keményburok alatti vérzések keletkezési idejének megerősítéséhez az igazságügyi szövettani korbecslés érdemi adatokat szolgáltathat. A 351/2013. számú kormányrendelet a sérülésekből történő szövettani mintabiztosítást ugyan előírja, de erre nézve magyar igazságügyi szakmai irányelv nem létezik, a mintavételi technika és a műtermékek értékelése egyaránt problémaforrás lehet. Célul tűztük ki egy készülő „szövettani sérülés-atlasz" számára a keményburok alatti vérzésminták idősorának összeállítását. Jelen munka 2018-ban beadott, nem nyertes 128341. számú (Szeged-Debrecen-Pécs együttműködéses) NKFI-pályázat megvalósítása lenne a szegedi és debreceni Igazságügyi Orvostani Intézetek kooperációjával. A keményburok alatti vérzések mintáiból készült metszetek idősorba rendezett képadatbázisban növelik a szövettani korbecslés tárgyilagosságát, ez az igazságügyi orvostani szakvélemények természettudományos megalapozottsága szempontjából nagy jelentőséggel bír. További célunk a mintaszám bővítése mellett a mintavételi módszertan egységesítése, illetve az egyidejűség kérdésének tisztázása a boncolás során leletezett kísérő sérülések (pókhálóhártya alatti vérzés, agyzúzódás, hajas fejbőr és fejsisak sérülései) szövettani mintáiban. Az Intézetbe beérkező nem természetes módon bekövetkező halálesetek boncolása során, a jogszabály által kötelezően biztosítandó szövettani minták immunhisztokémiai feldolgozása történne a hatóság előzetes engedélye mellett. Minden eset kapcsán értékelésre kerülnének a releváns orvosszakértői kérdéskörök.
Mérgezések igazságügyi szakértői igazolása előrehaladott bomlásos esetekben alternatív biológiai mintákból
Témavezető: Dr. Tóth Dénes
Társtémavezető: Dr. Kuzma Mónika
Az igazságügyi toxikológiai a holtakból származó biológiai minták analitikai-kémiai vizsgálatával kábítószerek, pszichoaktív vegyületek, gyógyszerek és különböző mérgek kvalitatív és kvantitatív meghatározásával foglalkozik. Rutin gyakorlatban a vér és vizeletminták vizsgálata zajlik, szükséges esetben egyéb, alternatív biológiai minták használhatók, mint például epe, csarnokvíz, liquor, ízületi folyadék… stb. Előrehaladott bomlás állapotában levő holttesteknél sok esetben a belszervek olyan mértékű bomlása figyelhető meg, hogy vér és vizelet, csarnokvíz, liquor, ízületi folyadék, de esetenként még epe sem biztosítható boncolás során. Az esetleges mérgezés kizárására ilyen esetekben májszövet kerül megőrzésre, és abból történik a nagyműszeres vizsgálat. A szakirodalomban kevés adat van arra vonatkozóan, hogy a májszövetből kimutatott anyagok koncentrációi milyen vérkoncentrációnak felelnek meg, illetve, hogy a bomlási folyamatok milyen módon befolyásolják a mért értékeket. Kutatásunkban klinikailag jól dokumentált, az elsődleges orvosi ellátás során biztosított vérből (és vizeletből) mért értékeket vizsgálnák a boncolás időpontjában biztosított, friss, bomlásos jeleket nem mutató májszövetből. A májból boncoláskor félretett nagyobb szövetdarabokat eltérő környezeti körülmények között tartva a bomlásos folyamatokat modelleznénk. Bizonyos időközönként történő mintavétellel a vizsgálati eredményeket összehasonlítanánk az elsődleges eredményekkel.
DNS degradáció igazságügyi mintákban
Témavezető: Dr. Poór Viktor Soma
A DNS alkalmazásának fontossága az igazságügyi orvostaniban napjainkra megkérdőjelezhetetlen. Minimális mennyiségű mintából is lehetséges a genetikai profil felállítása, azonban számos külső tényező (detergensek, nedvesség tartalom..) gyorsíthatja a DNS lebomlását. Vizsgálataink során ezen faktorok szerepét mérjük.
A TDK munka keretében a hallgató elsajátíthatja az igazságügyben alkalmazott DNS izolálási és analizálási módszereket.